Mutatom, hogyan néz ki Európa politika térképe!
Az uniós országok többségében jobboldali pártok állnak az élen.
Bő két hónap múlva európai parlamenti választás lesz az öreg kontinensen. Éppen ezért érdemes alaposabban megnézni, hogyan is néznek ki a politikai erőviszonyok az egyes országokban. Az összeállításunkban nemcsak európai uniós országok kerülnek terítékre, valamint nem az összes uniós tagállam, így arra nem teszek kísérletet, hogy az Európai Parlament várható összetételét megtippeljem. A következő hónapokban többször is bemutatom majd, hogyan alakulnak az erőviszonyok a kontinensen, hogy Önök a legpontosabb képet kapják a választás várható eredményéről.
Németország
Az EU legnépesebb államában továbbra is a Kereszténydemokrata Unió (CDU)-Keresztényszociális Unió (CSU) a legnépszerűbb párt. Az ellenzéki erő a szavazatok 29,5 százalékát szerezné meg. Második helyen a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) áll 19,5 százalékkal. Harmadik helyen a kormányzó szocdemek (SPD) állnak 16 százalékkal, míg a Zöldek 12 százalékos támogatottságnak örvendenek. Ötödik helyen egy újonnan alakult párt, a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség szerepel 6,5 százalékos eredménnyel. A szabad demokraták (FDP) éppenhogy bejutnának, mivel 5 százalékot mértek nekik. A fent bemutatott pártokon kívül egyelőre más politikai erő nem jutna be a parlamentbe, ha most tartanák a választásokat.
Nagy-Britannia
A szigetországban hatalmas fölénnyel vezet az ellenzéki Munkáspárt. A baloldali alakulat a szavazatok 47 százalékát szerezné meg, míg a kormányzó konzervatívok csupán 24 százalékot érnének el. A Reform UK nevezetű alakulat 11, a Liberális-Demokraták 9, A Zöldek 6, míg a Skót Nemzeti Párt két százalékot érne el egy mostani voksoláson.
Spanyolország
Az ibériai országban a kutatások az ellenzéki jobbközép Néppárt (PP) előnyét mutatják. Ha most rendeznék a választásokat, akkor a PP a voksok 38,6 százalékával diadalmaskodna. A kormányzó szocialisták (PSOE) csupán 30,9 százalékot érnének el. A bevándorlásellenes VoX 9,6, míg a szintén kormánypárt Sumar 9,4 százalékon áll.
Franciaország
Az Európai Unió egyik legnépesebb országában a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés (RN) nagyon jelentős fölénnyel vezet a felmérésekben. Az RN jelenleg 30 százalékon áll. Macron pártja 18 százalékon áll, míg a harmadik helyen a szocialisták állnak 13 százalékon. A többi párt támogatottsága 10 százalék alatt van.
Lengyelország
Bár a tavalyi parlamenti választáson a legtöbb szavazatot a Jog és Igazságosság (PiS) szerezte, de kormány mégis Donald Tusk tudott alakítani. Lengyelországban nemcsak európai parlamenti, hanem önkormányzati választások is lesznek idén, így fokozott figyelem összpontosul az országra. Jelenleg a kormányzó Polgári Koalíció vezet 29 százalékos támogatottsággal. Őket követi a PiS 24 százalékkal. Harmadik helyen a radikális-jobboldali Konföderáció áll 13 százalékos eredménnyel. A másik két kormánypárt, a Lengyelország 2050 és a Baloldal 9 és 8 százalékos támogatottságot tudhat magáénak.
Ausztria
Nyugati szomszédunkban a legnépszerűbb politikai erő a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Az FPÖ egy mostani választáson 30 százaléot kapna. Második helyen holtversenyben a szocdemek (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) áll 21-21 százalékos támoatottsággal. A Zöldek és a liberális NEOS 8-8 százalékkal áll a harmadik helyen. Bejutna még a parlamentbe a Sörpárt 7 százalékkal és a kommunisták 5 százalékkal.
Szlovénia
A nyugat-balkáni országban az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt áll az élen 23,1 százalékos támogatottsággal Második helyen a kormányzó Szabadság Mozgalom végezne 14,1 százalékkal. A szintén jobboldali ellenzéki Új Szlovénia Néppárt a szavazatok 6,1 százalékát szerezné.
Olaszország
Itáliában hosszú ideje a kormányzó Olasz Testvérek állnak az élen. Jelenleg 27 százalékon állnak. Az ellenzéki Demokrata Párt 19,9, az Öt Csillag Mozgalom 15,6 százalékon áll. A kormánypárti Liga 8,3, a Hajrá Olaszország 7,7 százalékot tudhat magáénak. A két kisebb baloldali párt (Zöldek és Azione) 4 százalék körüli támogatottságnak örvendhet.