Elsöprő háborúellenes győzelem jöhet Horvátországban
Zoran Milanovic jelenlegi államfő nagyon sima sikerét jósolják a vasárnapi elnökválasztáson.
A 2024. december 29-i horvátországi elnökválasztás első fordulójában a hivatalban lévő Zoran Milanovic a szavazatok 49,09 százalékát szerezte meg, ami mindössze 0,91 százalékponttal maradt el a teljes győzelemtől. A második fordulót január 12-én, vasárnap tartják.
A felmérések szerint Dragan Primoracnak, aki az első fordulóban mindössze 19,35 százalékot szerzett, és akit a kormányzó Horvát Demokratikus Unió (HDZ) támogat, kevés esélye van Milanoviccsal szemben, akit a fő ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) támogat.
Egy friss kutatás szerint Milanovic 62,5, míg Primorac 27,8 százalékot szerezhet a második körben. A szavazók 9,7 százaléka még nem döntött.
A két jelölt a második forduló előtt pár nappal televíziós vitán vett részt. Ott heves szóváltások közepette ismertették programjuk főbb pontjait.
A külpolitika témájáról, illetve arról, hogy találkoztak-e Aleksandar Vučić szerb elnökkel, Primorac kijelentette, hogy nem teljesültek a feltételek egy ilyen találkozóra. „Segíteni fogjuk Szerbiát az Európai Unióhoz való csatlakozásban, ha tájékoztatást ad a vukovári kórházról, és megnyitja a Jugoszláv Néphadsereg archívumát” - ismételte meg Primorac, utalva a kórházi betegek hírhedt mészárlására, amelyet a keleti határvárosban a szerb erők követtek el a horvát függetlenségi háború idején, 1991 novemberében.
Vucicot „nem látják szívesen Horvátországban. Vučićnak el kell döntenie, hogy partnere Oroszország vagy az Európai Unió legyen. Csak ezután kezdhetünk komoly tárgyalásokat” - mondta Milanovic. Arra a kérdésre, hogy esetleg találkozik-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai konfliktust, Primorac azt mondta, hogy ennek jelenleg nincs értelme, mivel Horvátország nem érintett katonailag.
„Ebben a szakaszban ez csak kompromittálná Horvátországot. Nincs jogi vagy alkotmányos alapja annak, hogy bármely horvát katona betegye a lábát Ukrajnába” - jelentette ki Primorac. „Soha senki nem javasolta, hogy horvát katonák menjenek Ukrajnába. Horvátország nem megy Ukrajnába” - tette hozzá Milanovic.
Arra a kérdésre, hogy az EU készen áll-e a tömeges migráció kezelésének kihívására, Milanovic nemmel válaszolt. „Tíz évvel ezelőtt 800 000 embert engedtem át Horvátországon. Egyetlen kerítést sem karcoltak meg. [Angela] Merkel német kancellár arra kért, hogy tartsak vissza 50-60 ezret. Nem történt meg! - mondta Milanovic, felidézve a menekültek és menedékkérők tömeges migrációját Kelet-Európán keresztül Nyugat-Európába abban az évben. Hozzátette, hogy annak ellenére, hogy Európa erkölcsileg felsőbbrendűen viszonyul a világhoz, a nyugati keresztények egyre több ellenszenvvel találkoznak a világban. „De valójában nem mi vagyunk az igazi tényezők. A tényezők az amerikaiak, a tényező Kína” - mondta Milanovic.
A jelöltek az abortusz kérdésében is összecsaptak: „A polgárok akaratából lettem elnök egy olyan platformon, amelynek üzenete az volt, hogy a nőnek joga van a választáshoz” - mondta Milanovic. „Számomra az élet a fogantatással kezdődik és a halállal ér véget” - válaszolta Primorac.
Milanovic azzal vádolta Primoracot, hogy tömeggyilkosokkal társul, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre és a gázai háborúra utalva. Primorac eközben azt állította, hogy Milanovic egyetlen politikai barátja Milorad Dodik boszniai szerb vezető, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor.
Milanovic többször is azt állította, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnök volt Primorac támogatója, és „az utolsó kommunistának” nevezte Primoracot, utalva arra, hogy az 1980-as évek végén tagja volt az egykori kormányzó kommunista pártnak.
A vita nézettsége egyébként kiemelkedő volt Horvátországban. Abban az idősávban ez volt a legnézetebb műsor. A horvát elnöki tisztség öt évre szól, és legfeljebb két ciklust lehet vállalni. A vasárnapi voksoláson több mint 3,7 millió horvát szavazhat.